Arra a kérdésre, hogy „hőszivattyú vagy gázfűtés?”, nem lehet pusztán a vételár alapján válaszolni.

Döntő tényező többek között az épület, a fűtőfelületek, a hőigény, az előremenő hőmérséklet és az energiaárak.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyú nem közvetlenül égéssel termel hőt.

Elektromos energiát használ fel arra, hogy a környezeti hőt a levegőből, talajból vagy vízből magasabb hőmérsékleti szintre emelje.

Ennek köszönhetően egy egység elektromos energiából többszörös mennyiségű hő állítható elő – az üzemi körülményektől függően.

Mikor különösen érdekes a hőszivattyú?

Kedvező feltételek például:

• alacsony hőigény
• alacsony előremenő hőmérséklet
• megfelelő fűtőfelületek
• jó hidraulikai feltételek
• megfelelő méretezés

Ezért a padlófűtés kedvező, de a modern hőszivattyúk radiátorokkal is üzemeltethetők.

Nem csak a radiátor típusa a döntő, hanem a szükséges előremenő hőmérséklet.

Gázfűtés

A gázfűtés földgáz elégetésével termel hőt.

A technológia bevált és magas előremenő hőmérsékletet tud biztosítani.

Az égés során azonban közvetlen CO₂-kibocsátás keletkezik.

Nincs általános megoldás

Egy felújítatlan épületben, nagyon magas előremenő hőmérsékletek esetén először azt kell ellenőrizni, hogyan javítható a hőigény és a fűtési rendszer.

Egy hőszivattyú meglévő épületben is működhet – a konkrét tervezés a döntő.

Összefoglalás: Nem a „hőszivattyú vagy gáz” legyen az első kérdés, hanem:

Mekkora fűtési teljesítményre van szüksége az épületnek, és milyen előremenő hőmérséklettel biztosítható ez?